Au pair vélemények sorozatunkban Laura olaszországi au pair történetét olvashatjátok.

Sziasztok!

Két hónapja érkeztem Olaszországba, Rómába, amiért külön nagyon hálás vagyok Katiéknak. Róma az egyik kedvenc városom és hiába vagyok itt már két hónapja, mindig felfedezek valami újat. Azontúl, hogy imádom Olaszországot, az olasz kultúrát és az olaszokat, azért választottam ezt az országot, mert a diplomámhoz szükséges a szakmai olasz nyelvvizsga.

Három gyerkőcre vigyázok, egy 3 éves kisfiúra, egy 8 és egy 10 éves kislányra. Mint mindennek, ennek is meg vannak a nehézségei, de nagyon boldog vagyok, hogy belevágtam ebbe a programba. A szülők családtagként tekintenek rám és minden egyes nap megköszönik a "munkámat". Úgy érzem, hogy a gyerekek is napról napra jobban kedvelnek, a legnagyobb kihívást a kisfiú okozza, mivel nagyon anyás. Részese lehetek a családi összejöveteleknek, ezáltal lehetőségem nyílik még jobban megismerni az olasz szokásokat. Összességében elmondható az olaszokról, hogy nagyon nyitottak, színes egyéniségek és persze hangosak, ugyanakkor nagyon kedvesek és segítőkészek, az idegenekre barátként, a barátokra családtagként tekintenek. Elkezdtem egy olasz nyelvtanfolyamot is, aminek köszönhetően nemcsak az olasz tudásom gyarapodik, hanem új barátokra is szert tehettem. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy vágjon bele ebbe az au pair kalandba, mert csodás élményekkel gazdagodhat. :)