Au pair vélemények sorozatunkban Doroti ausztriai au pair élményeit olvashatjátok.

Sok minden történt velem az elmúlt egy évben, de csak reménykedtem benne egy évvel ezelőtt, amikor felfedeztem az Aupairfect au pair ügynökség oldalát az interneten, hogy egy év múlva ott leszek, ahol most, közelebb az céljaimhoz. A német nyelv volt számomra az, ami hiányzott a külföldi továbbtanuláshoz, de nem igazán tudtam hogyan lehetne ezt igazán hatékonyan fejleszteni. Ekkor találtam rá az Aupairfectre és Katira, aki segített nekem elindulni egy úton, amit  nem hinném, hogy csak magamtól megtaláltam volna. Érettségivel a kezemben úgy éreztem, nem szeretnék sem Magyarországon, sem Szlovákiában továbbtanulni, Ausztria volt a célom. Csekély tudásom volt arról, hogy mit jelent az aupairkedés, de Kati már az első pillanattól kezdve kedves, őszinte és megbízható volt velem. Az őszinteség itt nagyon fontos, ugyanis ő mindent elmondott, igen a negatívumokat is, illetve a lehetőségeimet a családokkal kapcsolatban. A profilom elkészítése után több osztrák családdal is felvettem a kapcsolatot, végül egy kis városban élő négy tagú családot választottam, két kisfiúval. Egy luxus környezetbe kerültem, ahol az elején teljesen rendben működött minden.

Viszont, ahogy telt az idő a hatalmas házban én lettem a takarítónő, a házvezetőnő és persze ezenkívül még ott voltak a gyerekek is, akikkel szintén problémák voltak. Ekkor felkerestem Katit, hogy mit tehetnék, erre ő rögtön a család cserét ajánlotta, amire én csak két hónap után mondtam igent. Innen kezdődik az én kalandom. Egy félig osztrák és félig magyar család éppen aupairt keresett és mivel szimpatikusnak találtuk egymást, novembertől már egy Graz melletti kis falucskában laktam, egy komfortos, meleg, családias környezetben három tündéri gyerkőccel. Az anyuka már az első pillanattól kezdve nagyon közvetlen volt velem. Az idő múlásával a gyerekek szinte a testvérükké fogadtak és gyakori vendég voltam az ágyuknál, az esti mese olvasásánál, ami számomra nagyon szívmelengető érzés volt. Családtagként éreztem magam. Nyilván au pairnek lenni nem csak szórakozást és pihenést jelent, bár ez nagyban függ a családtól, de aki szeretne ebbe belevágni annak tudnia kell, hogy a házimunkában illik segíteni az anyukának, ami szerintem magától értetődő, mivel az au pair is ugyanabban háztartásban él. A gyerekekkel töltött idő számomra nem munka volt, sokkal inkább tapasztalatszerzés, információgyűjtés a gyerekekről. Élveztem az egészet, mert mindent megkaptam, a szeretetet is. A főzőtudásom nagyon gyenge volt, amikor kijöttem, de az anyukának köszönhetően sokat fejlődött, amiért nagyon hálás vagyok.

Természetesen mindenért, amit kaptam tőlük önzetlenül, mindig hálás leszek. Többek között elvégezhettem egy bébiszitter kurzust, segítségükkel pedig felvettek az egyetem nyelvi előkészítőjébe, ami egy elég hosszú folyamat, de elengedhetetlen a továbbtanuláshoz. Sokban hozzájárul a család és az au pair jó kapcsolatához a közös érdeklődési kör, ez nálunk a síelés volt, többször is voltunk a télen szebbnél szebb helyeken síelni, ahol szintén nagyon jól éreztem magam, főként amikor a gyerekekkel síelhettem. Hat hónap nem olyan sok idő, mégis úgy érzem maradandó kapcsolat alakult ki köztünk, ami remélem a jövőben is megmarad. Számomra ez egy nagyon tartalmas egy év volt, ami nagy hatással volt a személyiségemre, a gondolkodásomra és a felfogásomra is egyaránt, természetesen jó értelemben. Most már egy másik utat járok, remélem az egyetem felé, de aki azt tervezi, hogy kipróbálná magát aupairként, én azt ajánlom ,hogy mindenképpen vágjon bele, mert egy életre szóló élmény lesz. Végül pedig szeretném megköszönni Katinak és az Aupairfect au pair ügynöksének azt a sok segítséget, amit tőlük kaptam!