Au pair vélemények sorozatunkban Heléna németországi au pair történetét olvashatjátok.

Sziasztok!

Elsősorban azzal kezdeném, hogy nagyon hálás vagyok Katinak és Annának, hogy ezt lehetővé tették számomra. Miért is vágtam bele ebbe az egészbe? Engedjétek, meg hogy elmeséljem. Az egész azzal kezdődött, amikor felvettek a főiskolára, mint német nemzetiségi óvónő és nagyon boldog voltam, élveztem, amit csinálok. Egészen addig, amíg az iskola kezéből teljesen ki nem csúszott az irányítás és romlott az oktatás és a gyakorlatok szervezésének a színvonala is. Sajnos ennek következtében úgy éreztem, hogy szükségem van a változásra mivel nem tudtam teljes szívből azt csinálni, amit a későbbiekben szeretnék, mert azon voltam hogyan vészelhetném át a másodévet is minél kevesebb nézeteltéréssel.

A német nyelvvel midig is voltak problémáim de nem akartam annyiban hagyni, így találtam rá az Aupairfect csapatára. Szeptember elején érkeztem meg Németországba, Weil am Rhein a kisváros neve ahol lakom, nagyon közel a svájci és a francia határhoz. Szeretek itt élni, minden közel van elég csak egy bicikli és már ki is tárul előttem az egész világ.

Pár szót a családról: 2 gyerkőcre vigyázok egy 7 éves kisfiúra és egy 5 éves kislányra. A gyerekekkel jól kijövünk, sokat játszunk. Természetesen akadnak nézeteltérések, kisebb konfliktusok amik az élet velejárói. Mint például a házi feladat megírása, sajnos mindennapos visszatérő akadály, de az anyukával már dolgozunk a megoldáson. A szülőkkel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, mindenben segítenek az esetleges problémákat meg tudjuk beszélni és együtt keresünk rá megoldást. A hét nagy részében az anyukával és a gyerekekkel vagyunk, otthon az apuka messze dolgozik, így nem minden nap jár haza. Ennek köszönhetően úgy érzem még szorosabb a kapcsolatunk a gyerekkel és az anyukával.

Nagyon sokat kirándulunk együtt, szeretnének minél több mindent megmutatni nekem ebben az egy évben. Én meg szeretem, ha zajlik körülöttem az élet, így igyekszem mindenben benne lenni. Voltunk már Franciaországba, Svájcba és Frankfurtban, és még sok kis városkában. Nemrég a karácsonyi vásárban, Bázelben, ami egyszerűen gyönyörű volt.

A nyelviskolát sajnos most a covid helyzet megnehezíti, eddig személyesen volt most egyelőre fogalmam sincs, de csak remélni merem, hogy minden marad, úgy ahogy eddig. Mert szeretek oda járni, szeretem a tanárt és a csoport társaimat.

Minden pillanatát élvezem az "új" kis életemnek a nehézségekkel együtt, aki habozna, hogy belevágjon-e az au pair életbe, én jó szívvel mondom azt, hogy mindenképpen érdemes, mert ez egy életre szóló kaland.