Au pair vélemények sorozatunkban Moira franciaországi au pair történetét olvashatjátok.

Sziasztok!

Én 2021 június közepén kezdtem a summer au pair programot Bordeauxban, Franciaországban. Egy 4 éves kisfiúra vigyázom a mindennapokban, akivel már az eleje óta nagyon jó volt a kapcsolatom. Viszonylag hamar elfogadott a családjuk tagjaként, amit sokban köszönhetek a szülők nagyon nyílt hozzáállásának.

Nem szeretnék valótlan képet festeni, így elmondom hogy a viselkedésében akadnak kivetnivalók. Ő az a gyerek, aki gond nélkül megüti az anyját, vagy akár engem is, valamint a hierarchia sem tisztázott a családban. Nekem nem az a dolgom, hogy ezt megreformáljam, így a lehető legjobb módon próbáltam idomulni a helyzethez és a tőlem telhető dolgokat mind megtenni. A család nagyon hálás is érte, hogy megkönnyítem a mindennapjaikat. De természetesen akadnak jó pillanatok bőven, amikor minden rózsás és felejthetetlen.

A családnak van egy nyaralója Soulac-on, ami az óceán partján van, így sok hétvégénket töltöttük ott a nagyszülőkkel. Bejártam egész Bordeaux-ot. Volt, hogy napi 20 ezer lépést tettem meg, hogy minden szegletét végigjárjam a szép városnak. Jártam egyedül, egy táskával Archasonban, Párizsban, ahova mind vonat utak vezettek. Megismertem magamat olyan szituációkban, amik bőven túl vannak a komfortzónámon, de fejest ugrottam és magamat is lenyűgözve megoldottam az elém gördülő problémákat.

Az anyukával és a kisfiúval elutaztunk Marokkóba egy hétre, ugyanis az anyuka onnan származik és az ő családját látogattuk meg. Sose jártam még Afrikában és méltán állíthatom, hogy ez az élmény egy életre velem marad. Láttam a legnagyobb gazdagságot, a legnagyobb szegénységet, amiről eddig azt hittem csak filmekben létezik. Átértékelődnek az emberben a dolgok, mikor olyan életeket és sorsokat lát szemtől szemben állva magával, ami eddig olyan távolinak tűnt. Ez az út csak még jobban meggyőzött arról, hogy be akarom járni a világot és a saját szememmel látni a dolgokat.

Most érkeztünk haza egy családi nyaralásból, ahol keresztbe átutaztuk az országot. Eltöltöttünk 1 csodálatos hetet a francia riviérán Gassin-ben. Meglátogattuk Saint-Tropez-t, Ramatuelle-t és még millió gyönyörű helyet. A második hetet Provence-on töltöttük. De egy percet sem csücsültünk, hisz elvittek Avignon-ba, Nîmes-be és az összes fantasztikus, kihagyhatatlan látványossághoz a környéken.

Életem legjobb vidámparkos élményében volt részem ahol is az apuka nagyon vállalkozó szelleműen kipróbálta velem a legdurvábbnál legdurvább attrakciókat. Láttam a francia riviérán, a tenger és hegyek mögé lebukó napot fejjel lefelé, az egyik fantasztikus vidámparki játékról. Felejthetetlen volt.

A nyelvtanulás szempontjából is nagyon hasznos volt az itt eltöltött 2 hónap. Ha mondhatjuk úgy, "szerencsétlenségemre" a család túl jól beszél angolul és nagyon fejleszteni is akarták magukat. Az elején hatalmas megkönnyebbülés volt, hogy ki tudom vágni magamat. Mára rájöttem, hogy sokat segített volna az a kis popón rúgás, ha nincs más lehetőségem, mint franciául megszólalni. De így is eljutottam arra a szintre, hogy az értésem nagyon nagyon magas lett. Néha csak hallgatom amit beszélnek, megértem és mikor angul is megismétlik nekem, hirtelen nem értem hogy miért mondják el kétszer.

Hihetetlenül hálás vagyok azért, hogy belevágtam ebbe az au pair programba. Teljesen új életszituációkat, életeket, embereket és világnézeteket láttam. A családnak vannak családi barátaik, akik olyan közel állnak hozzájuk, hogy még a vakációnkat is velük töltöttük. Úgy viselkednek egymás gyerekeivel, mintha a sajátjaik lennének és a hangulat számomra felejthetetlen. Mindenki igazi mosollyal és hihetetlen kedvességgel fordult hozzám az első pillanattól.

Köszönöm az Aupairfect au pair ügynökségnek, Katinak és Annának is, akik végig segítettek a folyamaton.

Ha hezitálsz, hogy belevágj-e az au pair programba, azt tanácsolom hogy mindenképpen. Lesznek nehéz pillanatok, de a mérleg nyelve a végén egyértelműen pozitív irányba billen!