Manapság már számos lehetőség nyílik a diákoknak a külföldi tanulmányi utakra. A tehetősebbek számára, számtalan külföldi nyelviskola kínál hosszabb - rövidebb távú nyelvtanulási programot, ösztöndíjként, ott van például az Erasmus, de nagy a választék a szervezett iskolai utakból is. Nemrégiben olvastam egy cikket, az egyik népszerű külföldi anyagokat felgyűjtő weboldalon, egy általános iskolai angliai kirándulásról. A történet számomra jó néhány, kicsit eltúlzott reakciót tartalmaz, az miden esetre biztos, hogy a kommunikáció és az információ hiánya okozza az életben a legtöbb problémát.
Természetes, hogy minden anya, illetve szülő aggódik a gyermekéért, főleg akkor, amikor először engedjük el őket, ráadásul egy idegen országba. A leírt problémákból arra következtetek, hogy nem csak az angol fogadó család nem volt a helyzet magaslatán, hanem magyar szervezők sem. Nekik kellett volna sokkal jobban kézben tartani a programokat, hogy általános iskolás gyerekek ne legyenek magukra hagyva, hogy az iskolába menet mindenkit egy időben vegyenek föl és vigyenek haza, valamint az angol háztartások szokásait is nekik kellett volna ismerniük és ismertetniük.
Én 5 évet éltem Angliában, ezért nagyon jól ismerem a szokásaikat. Tudom, hogy egy átlag angol reggelinek semmi köze a klasszikus English Breakfast-höz, és az angol gyerekek valóban csak kukorica pelyhet esznek reggelire. Az ebéd általában szendvics valamilyen chipsszel, vagy bögrés levessel, a vacsora, hát az pedig nagyon változó.
Azt sem árt tudni, hogy az angol vendégszeretetnek semmi köze a magyarhoz, és persze itt is tisztelet a kivételnek. Mi igyekszünk jól tartani a vendégeinket, etetjük, kényeztetjük őket. Az angolok nagy része nem csinál ügyet az ilyesmiből, és igenis elvárják, hogy aki odamegy, az alkalmazkodjon az ő szokásaikhoz. You know, When in Rome do as the Romans do! Nekünk kell felkészíteni a gyerekeket extra zsebpénzzel, hogy plusz ennivalót vehessenek, ami nem olcsó, de ezzel jó, ha mindenki számol.
Az egyéb „furcsaságokról” mint a - két külön csap a hideg és meleg víznek, a lakások alacsonyabb hőmérséklete, a bal oldali közlekedés, ami veszélyes is lehet, a kifelé nyíló ablakok, az európaitól eltérő konnektorok - szintén tájékoztatni kell az utazó gyerekeket és azok családját.
Azt nem tudom, milyen boltok zártak be napközben Londonban? Ez inkább az olasz üzletekre jellemző, nyári hőség idején. És végül, azt hiszem, valóban a szülők aggódják túl ezeket a helyzeteket, mert azt azért nem hiszem, hogy ténylegesen éhhalál veszélye állt fenn „Európa egyik legfejlettebb országában”. A gyerekek sokkal könnyebben alkalmazkodnak, a megváltozott körülményekhez, mint a felnőttek, tehát pont tőlük lehet elvárni, hogy az ilyen helyzetekben feltalálják magukat. A gyerekek adaptációs képessége nagy segítség az ilyen helyzetekben.
Ezek a kirándulások éppen erről kell, hogy szóljanak, hogy mást, furcsát, érdekeset tapasztaljon a gyerek, ha már egyszer utazott 1700 kilométert.
GYÖNYÖRŰ HELYEKEN JÁRTAM, SOK BARÁTOT SZEREZTEM ÉS
MÁR AZ ELSŐ PILLANATBAN ÚGY ÉREZTEM, HAZAJÖTTEM!
JELENTKEZZ MOST, UTAZZ HAMAROSAN...