Sziasztok!

Erika vagyok, 19 éves egyetemista. Szakváltás miatt passziváltattam egy félévemet, és elszántam magam hogy ezt a 6 hónapot a lehető leghasznosabban fogom eltölteni, és fejlesztem a franciatudásom, mivel az angol mellett ez a második idegen nyelvem és eddig sajnos nem tudtam rá elég figyelmet fordítani.

Ezért döntöttem úgy hogy belevágok az au pair programba, hiszen elképzelni sem tudok aktívabb felkészülést a nyelvvizsgára, mint ha anyanyelvi környezetben tanulom a franciát. A programomat Korzikán kezdtem, de sajnos finoman szólva sem találtuk meg a közös hangot a fogadócsaláddal ezért rögtön az elején felvetődött a családcsere lehetősége.

Nem szeretnék nagyon belemenni a részletekbe, mert semmiképp sem akarom, hogy a beszámolóm bárkinek is kedvét szegje, ezért inkább csak annyit emelnék ki ezzel kapcsolatban, hogy mennyire hihetetlenül hálás vagyok Katinak és Annának, akikkel viccen kívül, szinte 0-24-ben kapcsolatban álltam, akik teljes mértékben kiálltak mellettem és akik végig azon fáradoztak hogy megkönnyítsék a helyzetemet és amint lehet találjanak nekem egy másik családot. Végül pedig 10 nap után otthagytam Korzikát és Bretagne-ban találtam meg a helyem, egy végtelenül kedves családnál, akiknél azóta már több mint két hónapot eltöltöttem.

Itt egy négy éves, elképesztően jólnevelt kisfiúra vigyázok, aki igazán hamar közel férkőzött a szívemhez! Csak az első pár napban volt vele egy kis nehézség, mert az előző au pair nem szabott neki határokat, így a "tesztidőszakban" próbálta felmérni, hogy én mit engedek neki és mit nem. Végül aztán szépen összeszoktunk, és most már úgy tekint rám mint egy nővérre, akiben tudja hogy ugyan úgy megbízhat mint a szüleiben.

Az anyukával a kezdetektől nagyon jó volt a kapcsolatom, sokkal inkább kezelt az unokahúgaként vagy barátnőként, mint alkalmazottként. Olyannyira, hogy még fül piercinget is együtt mentünk csináltatni, hogy nagy félelmünkben egymást támogassuk.

Nagyon fontosnak tartják, hogy minél több helyet megismerjek a környéken, úgyhogy már 4 különböző homokos strandot is felkerestünk, amik egytől egyig lélegzetelállítóan szépek voltak! Ezen kívül a húsvéti szünetből egy hetet Párizsban töltöttünk, a kisfiú nagyszüleinél, akik szintén elképesztően kedves emberek, és meginvitálták a szüleimet is magukhoz két hétre a nyáron! Nagyon örültem, hogy megismerhettem az egész családot és velük ünnepelhettem a húsvétot, mert így felfedeztem egy kicsit az ő kultúrájukat, általam pedig ők is betekintést nyertek a magyar tradíciókba.

Amit még nagyon fontosnak tartok megemlíteni, hogy ingyenes nyelviskolát is talált nekem a család, ahova heti négyszer 2 órát járhatok, így mondanom sem kell hogy a francia tudásom őrületes mértékben fejlődik és napról napra magabiztosabban szólalok meg!!

Úgyhogy mindenképpen azt ajánlom, hogy ha szeretnél egy kicsit önállósodni, tapasztalatokat gyűjteni, és mindenekelőtt a legintenzívebben nyelvet tanulni, akkor vágj bele te is az au pair programba! Persze lesznek nehézségek, kinek több, kinek kevesebb, de hidd el nekem, nem fogod megbánni! Keresd te is az Aupairfect au pair ügynökséget, mindenben segíteni fognak!