Au pair vélemények sorozatunkban Zsófi svájci au pair történetét olvashatjátok.

Sziasztok!

Zsófi vagyok, 25 éves gyógypedagógus. Még tavasszal döntöttem úgy, hogy szeretnék valami újat kipróbálni, új kihívások elé nézni. Így találtam rá az au pair programra, és nem utolsó sorban Katira és Annára, az Auparifect au pair ügynökségre, akik segítettek ennek az egésznek a megvalósításában. Innen is nagyon szépen köszönöm nekik.

Az elején még bizonytalan voltam, hogy hova is szeretnék menni, rövid vagy hosszú programot válasszak, de végül Svájc mellett döntöttem , több okból is. (Az egyik, hogy szerettem volna a német nyelv tudásomat fejleszteni, a másik, hogy a testvérem is itt élt kint 8 évig.) Egy kis városban, vagy inkább úgy mondanám “faluban” élek , Wilenben , Svájc abszolút közepén , a hegyek között. A családkeresés nagyon gyorsan és könnyen ment.

Egy német házaspárnál vagyok au pair, akiknek két nagyon virgonc és csintalan kisfiúja van. A gyerekek négy és hét évesek. A beilleszkedés nagyon jól ment, bár nem beszélek folyékonyan németül, viszont angolul igen , és szerencsére a család tagjai is , ennek köszönhetően nagyon jól tudunk egymással kommunikálni, ami szerintem nagyon fontos, abból a szempontból, hogy megértsük egymás igényeit , és rugalmasan tudjunk kezelni minden helyzetet. Mindkét szülővel nagyon jó a viszonyom, és a gyerekek is nagyon kedvelnek.

Sokat játszunk, festünk, biciklizni tanulunk, voltunk már közösen sajt fesztiválon is. Illetve alig várom már, hogy Münchenbe utazzunk, és megnézzük az Európa parkot. 

A nyelviskolát sikerült már szeptemberben elkezdenem. Heti egyszer járok nyelv suliba, és egy nagyon szuper kis létszámú csoportban van lehetőségem a nyelvet tanulni, ezért eléggé intenzíven es gyorsan haladunk a tananyaggal.

Számomra az elején nem volt olyan egyszerű ismerősöket találni, hiszen nem lakom olyan közel a nagyvárosokhoz. De erre a “problémára” is volt megoldás. A svájci ügynökség október elején szervezett egy au pair találkozót, ahol nagyon sok embert ismerhettem meg.

Akikkel egy egész délutánt töltöttünk Zürichben, ahol mindenki megosztotta a saját tapasztalatait és élményeit. Ennek köszönhetően ismerkedtem meg egy horvát au pair csajszival, akit már meg is látogattam Baselben, illetve ő is járt már nálam, és együtt mentünk el Interlakenbe.

Minden héten új kihívások elé kell nézni, vannak könnyebb es nehezebb napok, de mindent összevetve,  az egyik legjobb döntés volt, amit valaha meghoztam, csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy merjenek belevágni az au pair programba, mert nem fogják megbánni!