Sziasztook!
Eszter vagyok és ezt a bejegyzésemet már itthonról írom, mert a 10 hétnyi mallorcai nyaram az elmúlt napokban ért véget.
Az ott töltött időm tényleg elrepült, azonban iszonyatosan tartalmasan telt, a rengeteg programmal és élménnyel. Minden napra jutott egy új meglepetés vagy kihívás, amivel szembe kellett néznem és a problémamegoldó készségem is nagyon sokat fejlődött.
Én egy 2 éves kislányra vigyáztam és egy idő után annyira összenőttünk, hogy őt volt a legnehezebb otthagyni a programom végén.
Barátkeresés szempontjából az első hetek kicsit nehezebben teltek, mert kevés au pair lakott a közelemben, de egy idő után több lánnyal is nagyon jó kapcsolatom alakult ki, így a szabadidőnkben nagyon sokat voltunk együtt és szinte egész Mallorcát együtt jártuk be.
A család megengedte, hogy a legjobb barátnőm átrepüljön hozzánk Calafellből, és az a közös hétvége, a kint létem második felének legjobb pár napja volt.
A bakancslistámról pedig nem csak azt tudtam lehúzni, hogy au pairként is kipróbáltam magam, hanem egy délutánomon coasteeringelni is volt lehetőségem elmenni, amit kicsit bevállalósabbaknak mindenképp ajánlok, mert számomra hatalmas élmény volt és biztosan sosem felejtem el, hogy ezt itt Mallorcán próbáltam ki.
Az idegennyelv használat miatt is szerettem volna spanyol nyelvterületre menni és büszkén mondhatom, hogy a spanyolom érezhetően fejlődött, mind hallás, mind beszéd tekintetében és ezeken felül még a mallorcai nyelvjárást is elkezdtem valamennyire megérteni.
Nagyon köszönöm Katinak és Fanninak a segítséget és a lehetőséget, hogy kint lehettem, mert akár klisé akár nem tényleg életem eddigi legnagyobb és legmeghatározóbb kalandján vettem részt.
GYÖNYÖRŰ HELYEKEN JÁRTAM, SOK BARÁTOT SZEREZTEM ÉS
MÁR AZ ELSŐ PILLANATBAN ÚGY ÉREZTEM, HAZAJÖTTEM!
JELENTKEZZ MOST, UTAZZ HAMAROSAN...