Sziasztok!
Niki vagyok. 27 évesen jutottam oda- 5 év egészségügyben végzett munka után- hogy résztveszek az au pair programban. Már 3. hónapja élek Írországban, Dublintól kb. 1 órányira, egy hatalmas házban, hatalmas kerttel.
Egy 4 éves kisfiúval foglalkozom minden nap, reggeltől lefekvésig, és bár az eleje nem volt teljesen zökkenőmentes, viszonylag hamar, nagyon megszeretett, és én is őt.
A család (szülők, nagyszülők, unokatestvérek) az első perctől családtagnak tekintenek, és egyáltalán nem érzem magam kívülállónak. A család tagjai nagyon szorosan tartják egymással a kapcsolatot. Rengeteg az unokatestvér, átlagban 3-4 gyerek van egy családban. Így minden hétvégére jut minimum egy rokon.

Én a hétvégék egy részét utazással töltöm, mert rengeteg itt a látni való. Már az is előfordult, hogy elutaztam több napra az ország másik részébe, amiben a család távolabbi rokonai voltak segítségemre, ők biztosítottak szállást számomra. Írországban viszonylag gyakran szabad a hétfő, amit mindenki szeret kihasználni, ilyenkor rengeteg programot szerveznek. Azért jöttem Írországba, hogy fejlesszem az angoltudásomat és közben világot lássak. Mint látjátok a fentiekből, ezzel elég jó úton haladok. Nagyon örülök, hogy belekezdtem ebbe a kalandba. Jelenleg teljesen más életet élek, mint előtte és minden percét imádom. Még nem tudom mihez kezdek, ha letelik az egy év, de még van 9 hónapom erre rájönni.

Már eljött a nyáriszünet, úgyhogy beindulnak a programok, már én is tervezem, hogy mi mindent csináljunk, nézzünk meg- a rám bízott kisfiúval- a rengeteg szabadidőnkben.
Mindenkinek nagyon ajánlom az au pair programot, aki új életet szeretne kezdeni, és új készségeket szeretne elsajátítani, akár nyelvtudás, akár autóvezetés, vagy gyereknevelés terén.
Az én esetemben gyorsan és sok mindenben kellett döntenem és ebben az Aupairfect au pair ügynökség csapata jó választás volt, ugyanis két héten belül minden adott volt a költözéshez, utazáshoz. Nem cserélném vissza a régi életemre a mostanit.