Bármennyire is igyekszünk, hogy a fogadó családdal jó, és problémamentes kapcsolatot alakítsunk ki, előbb vagy utóbb lesznek apróbb nézetkülönbségek. Néhány ötlet ahhoz, hogy mit tegyünk, és mit ne tegyünk ilyen esetben. Ezt tegyük:

Őszinteség mindenekelőtt!
Őszinte hangvétel hiányában a kis félreértések nagyra nőhetnek, amit a közös nyelv hiánya is súlyosbíthat. Beszélj nyíltan arról, ami nyugtalanít vagy zavar, akkor elvárhatod hogy a szülő is ezt teszi majd, és így sokkal hamarabb találtok mindenki számára megfelelő megoldást. Ez nem csak a te, hanem a gyerekek számára is nagyon fontos.

Fogalmazz pontosan!
Általánosságok helyett, (nagyon feszült volt ez a mai nap) adj pontos választ a feltett kérdésekre. (Sajnos nem tudtam végezni a vasalással, mert sok időt töltöttünk a játszótéren) Ezt a szülő is jobban megérti majd, és így nem adsz okot további feszültségekre.

A konstruktivitás sok mindent megold!
A szülőkkel együtt próbálj megoldást találni a felmerülő problémákra. A szülők nemcsak azt várják az au pairüktől, babysitterüktől, hogy gondoskodjon a gyermekeikről, hanem azt is, hogy felelősségteljes felnőttként tudjon velük együttműködni a gyerekek és a közös, jó kapcsolat érdekében is.

Hagyd ki a vitából a gyerekeket!
A gyerekekkel vagy a munkával kapcsolatos problémákat, vagy ellentéteket, soha ne vitasd meg a gyerekek jelenlétében. A gyerekekkel foglalkozol, de a szülők alkalmazásában állsz, ezt soha ne felejts el. Talán egy kivétel van ez alól a szabály alól, amikor a gyerek azzal próbálkozik kibújni a fegyelmezés vagy a feladat alól, hogy neki ezt – vagy azt az anyukája megengedte. Ilyenkor a gyerek jelenlétében kell tisztázni a félreértéseket, és tudatosítani benne, hogy nem játszhat ki téged!

Ezt ne tegyük:

Ne gyűjtsd a problémákat!
Soha ne hagyd, hogy heteken, hónapokon keresztül gyűljenek a gondok, problémák, mert ezek megkeserítik a mindenapjaidat és lehet, hogy egy idő után, már nem tudod helyrehozni azokat. Ilyen esetben sokszor már nem tudod higgadtan kezelni az eseményeket és nem a probléma megoldására, hanem a sértettségedre koncentrálsz majd.

Ne vádaskodj!
Ne kényszerítsd a szülőket védekezésre. Mindig gondold át, mit és, hogyan szeretnél mondani nekik. A legtöbb szülő bár jól ismeri a gyerekét, azért elfogult is. Ezért fontos, hogy jól válaszd meg a kommunikációs formát, és a mondanivalódat. Nem szerencsés szülőket valamilyen meggondolatlan mondattal magad ellen fordítani.

Ne ereszd el a füled mellett a kéréseket!     
Az éremnek mindig két oldala van és bizony a szülőnek is lehet igaza! :) Tudomásul kell venned, hogy a saját gyermekeik nevelésével és gondozásával kapcsolatosan a szülők hozzák meg a végső döntést, ezért még ha nem is értesz mindig egyet, feltétlenül meg kell hallgatnod őket.

Ne vedd személyes sértésnek!
A szülő a legjobbat akarja a gyermekének, ezért amikor azt kéri, hogy változtass valamin, azt komolyan is gondolja! A szülők javaslatait soha ne tekintsd személyes sértésnek, mert az nem feltétlenül a munkád ellen irányul.