Gréta summer au pair programja Spanyolországban

Sziasztok!

Gréta vagyok és nekem is elérkezett az au pair programom vége... 18 éves gimnazista vagyok, 5 éves gimnáziumba járok, ahol spanyolt tanulok fő tantárgyként, ezért is jelentkeztem a spanyol au pair programra. Egy  4 éves kislányra és egy 2 éves kisfiúra vigyáztam. A családom fenomenálisan jó volt, mindenhová hívtak, ahová ők mentek, nem hagytak ki semmiből, igazi családtagnak éreztem magamat. Megismerkedtem a család összes barátjával, mindenki extra kedves és jófej volt.

Megtapasztalhattam egy igazi spanyolos nagycsaládos vacsorát a rokonokkal; Dorinával, egy másik au pairrel Tarragonát is bejártuk. Utolsó héten, amikor még ott voltam, akkor a falunak volt az ünnepsége, ami 5 napon keresztül tartott, minden nap programokkal és bulikkal. Óriási élmény volt, a barátokkal együtt beöltöztünk, az egész falu különböző jelmezekben volt, láttam közelről, ahogy a bikák szaladgálnak fel-le az utcán, óriási party-k voltak esténként, nagyon jókat ettünk, kipróbáltam életem első Bingo-ját (sajnos nem nyertem) és még San Roquera-nak is meg lettem választva (az kapja ezt a címet, aki a legjobban élvezi a fiestákat, mindenhol ott van, részt vesz, segít).

Az utolsó estémen, mielőtt hazajöttem volna Magyarországra, a család tartott az én tiszteletemre egy vacsorát, ahová a barátokat is elhívták, az anyuka egész délután a konyhában sürgött-forgott, készült, nagyon aranyosak voltak. A nagymama megtanította hogyan kell készíteni az igazi spanyolos tortilla-t (isteni!) és az a közösen készült tortilla is az asztalra került az aznapi vacsorán. Kaptam últravalónak a barátoktól nagyon finom sonkát, kolbászt, olivaolajat (csakis a legfontosabbakat).

Majdnem az egész falut meginvitáltam Magyarországra, azt mondták mindenképp jönnek és meglátogatnak, de ők is várnak vissza engem. Úgy érzem nem csak én szerettem meg mindenkit, akivel találkoztam, hanem ők is engem. És nem csak az „én gyerekeimmel" jöttem ki jól, hanem az összes kis barátukkal is.

Úgy érzem sokat fejlődött a nyelvtudásom (ha a nyelvtanom nem is annyit, a szókincsem és a megértésem rengeteget.) De ezen kívül a személyiségem is változáson ment keresztül: magabiztosabb, önállóbb és még nyitottabb lettem. Úgy érzem át tudtam venni azt a tipikus spanyol életstílust és könnyedebben veszem az életet is. Mindenkitől nagyon nehéz volt elbúcsúzni... A kislány jól megölelgetett, elmondta, hogy ő nem akarja még, hogy én hazamenjek, az apuka megnyugtatott, hogy ne aggódjak, tartani fogjuk a kapcsolatot és egyszer mindenképpen jönnek Magyarországra.

Életem egyik legjobb döntése volt, hogy ebbe belevágtam az au pair munkába. Mindenkinek csak ajánlani tudom!! Köszönöm Fanninak és Katinak, az Aupairfect au pair ügynökségnek a rugalmasságukat és a segítségüket, hogy ezt a családot megtalálhattam!