Eszti summer au pair programja Németországban

Sziasztok!

Eszti vagyok, egy hónapja élek Németországban, egy Frankfurt am Main-tól 70 km-re lévő apró “ékszerdobozban” au pairként, aminek csupán 400 lakosa van. Legnagyobb örömömre, mindenki ismer mindenkit, így legyen az egy nagymama, a szomszéd teknősbékás bácsi, vagy a fiatal óvónéni, mindenki kedvességgel és érdeklődéssel fordul felém, így sok-sok helyi, a bajor mindennapok történeteivel találkozom. Nem meglepő tehát, hogy a német kommunikációm is óriásit fejlődött az egy hónap során (ráadásul még egy hónap kijut belőle).

Egy kislány ikerpárnak (3 évesek) és szüleiknek segítek a mindennapokban. Sosem vagyok a gyerkőcökkel egyedül otthon, a szülők legfeljebb a másik szobában dolgoznak. Reggel 7:30 kor indulunk az oviba, utunk során köszönünk a faleveleknek, a csigáknak, örölünk a napsütésnek, és élvezzük a madarak csiripelését. Egészen más így tekinteni a világra. Az apró rácsodálkozásokra, a természet adta kincsek és nyugodtság megélésére. Számomra a természet adta kincsek és nyugodtság megélésére, az apró rácsodálkozasok okozzák a legnagyobb örömet, és a budapesti mindennapok után a természet közepén lévő falucska igazi “nyaralás” hangulatot okoz.

Az óvoda gyerkőcei így a kislányok is, minden pénteket az erdőben töltenek. Mint sok mindenben, ebben is a saját kiskoromat fedezem fel. Ahogy lánykákkal való délutáni kézműveskedésekben, a játszótéri bújócskákban, a játszószobában tartott piknikezésben és teadélutánban, vagy a vonatozásnak, amit mi felnőttek elsőre egyszerűen csak rumlikészítésnek gondolhatunk. Az anyukával első pillanattól kezdve barátnőként támogatjuk egymást, és sok-sok közös érdeklődési pontunk miatt mindig akad miről beszélgetni. Az apuka pedig a vicces, jófej apukák táborát erősíti, így a humorból zenéből és jókedvből sosincs hiány.

Rugalmasságunknak és optimista, pozitív szemléletmódunknak köszönhetően a szülőkkel való kommunikációm gördülékenyen zajlik. Pár nap alatt sikerült beilleszkednem, és felvennem a család életritmusát. Minden héten átbeszéljük az egyszerűen “órarendnek” hívott heti beosztásomat, amit kinyomtatva és a faliújságra kitűzve bármikor újra elolvashatok.

Bajorországban én is igazán megélhetem a természet adta rajongásomat. Általában 2 teljes napom szabad, így igyekszem új élmények és kalandok után kutatni. Bejártam egész Bamberg óvárosát és Buttenheim múzeumát, körbesétáltam Achaffenburg kastélyát és élveztem Würzburg elképesztő panorámáját. Részt vettem egy minden évben megrendezett bajor fesztiválon, amire az apukával közösen mentünk el. Ő ugyanis önkéntes tűzoltó, a fesztivál pedig a tűzoltók barátságának és munkájának megünnepléséről szól. Ismeritek a Brizzát? Erősen ajánlom, ha valami különlegesre vágytok Aschaffenburgban, ugyanis ki hallott már a pizza és perec találkozásáról? Én még nem, de elképesztően finom. Persze minden alkalommal hagytam időt csupazöld és csupavirágos parkok felfedezésére is, ahol csupán a füvön megpihenve átgondolhattam azt a rengeteg izgalmas pillanatot, ami velem történt. Mint egy képeskönyv, lapozgatok most is az emlékek között, és mindannyiszor rácsodálkozom, mennyire hálás vagyok ezekért a pillanatokért.

Hihetetlenül köszönöm az Aupairfect au pair ügynökség csapatának a támogatást. Köszönöm Katinak és Fanninak, hogy summer au pair programom örömeit és tapasztalásait kincsként őrizhetem.